Kőszeg

ismertető, Kőszegi képek, galéria




Kőszeg

Kőszeg város Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ közelében található. Lakossága 11 ezer fő. Megközelíthető a 8-as úton Körmendig, onnan északi irányban a 86-os úton Szombathelyig, innen 22,4 km a 87-es úton, vasúton: a Szombathely-Kőszeg vonalon.


A középkori kisváros nem csupán a történelmi emlékei, látnivalói miatt vonzza magához vendégeit, de a friss, alpesi levegő tisztasága, nyugtató, gyógyító hatása is rendkívüli. Az itt élők vendégszeretete, barátságossága, segítőkészsége, közvetlensége határtalan.

Kőszeg a gazdag történelmi hagyományairól, szinte sértetlen állapotban megőrzött történelmi építményeiről vált híressé. Magyarországon talán egyedülálló jelenség a becsületkassza, amibe a kapuk elé kitett zöldség és gyümölcs árát lehet tenni.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


align=left Az egykori földesúri vár a városfallal és várárokkal körülvett Belváros északnyugati sarkában helyezkedik el. A város többi részétől még külön vizesárok választotta el. A Városháza Magyarországon talán az egyetlen olyan középület, amely létrejöttétől a mai napig megőrizte eredeti rendeltetését.

align=right A Városház utca a Hősök kapujánál végződik. A kapu tornyát 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban, Opaterny Flóris tervei alapján.

A mai Hősök tornyában 1977 óta ismét múzeum mûködik, a Jurisics Miklós Múzeum állandó kiállításokra, valamint időszaki kiállításokra alkalmas termei találhatók itt. Legfelsőbb termébõl ki lehet lépni a torony külső panorámafolyosójára.

A kőszegi pestisszobor egyike a legkorábbi magyarországi Szentháromság-szobroknak. A szobrot a pestis leküzdésének emlékére emelték 1713-ban.

align=left A Jurisics tér elliptikus vonalú, lépcsőzetesen kiemelt részén áll a Mária-szobor. A szobor 1739-ben készült, Lorenz Eisenköbel soproni kőfaragómester munkája volt, akit a város a Mária-kultusz ellen tiltakozó protestánsokra kivetett pénzbírságból fizetett meg.

A történelmi városmag nevezetes műemléke a Fő téren álló, neogótikus stílusú római katolikus templom, de érdemes felkeresni a barokk és gótkus jegyeket egyaránt őrző Öregtemplomot is.

GASZTRONÓMIA


Kőszeg és a bor története évszázados kapcsolatban áll, az elmúlt századok megannyi történelmi forrása szól a szőlőnek, bornak a város életében játszott szerepéről: a kőszegi borászok közössége közel ezerévnyi örökséget gondoz. A Kőszegi Borok Háza méltó őrzője a kőszegi borkultúrának, a házban bemutatásra kerül a kőszegi szőlő-és bortörténete, a szőlőfeldolgozás és borkészítés hagyományos eszközei.

Egy érdekes helyi hagyomány a "Szőlőjövések könyve" vezetése - ebbe a könyvbe 1742 óta minden évben Szent György napján lerajzolják a szőlőhajtásokat. A könyv bejegyzéseiből megtudható az is, hogy melyik évben volt tavaszi fagy, mikor pusztított jégverés vagy kedvező volt-e az időjárás a szőlő érésekor.

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, KIRÁNDULÓHELYEK


Séta a Szent Vid-kápolnához
align=right Sétánk során képzeljük el, hogy egy kúp alakú hegy oldalában kialakított teraszon járunk. Ha jobbra lefelé nézünk, láthatjuk az alattunk lévő második teraszt is. Több ezer évvel ezelőtt, a bronzkorban élt ember alakította ki ezeket a teraszokat, melyek a történelem során hosszú ideig folyamatosan lakottak voltak.

Séta az Óház kilátóhoz
Jobb kéz felől kocsánytalan tölgyes erdő szegéyezi utunkat, melyben május tájékán gyöngyvirág nyílik. Egy kilométer megtétele után elénk tárul Kőszeg csodálatos látképe. amelyet ÉK-ről az Alsó-erdő szegélyez.

Séta a Hétforráshoz
Az út hamarosan beér a 100 éves bükkfák erdejébe. A jellegzetes sima, szürke kérgű fák, mint egy katedrális oszlopai nyúlnak az ég felé. Meredek út vezet a jobb oldalon lévő Hétforráshoz, melyet sajnos már missziről jeleznek a környezetében lévő leromlott laktanyaépületek.

Séta a Stájerházakhoz
align=left Útközben ősszel kék virágú fecsketárnics pompázik. A forrásnál töltsük meg kulacsunkat vízzel, majd válasszunk: a kék jelzés jóval rövidebb ösvényén, vagy az erdészeti úton ereszkedunk le a Stájerházakhoz.

Séta az Írottkőhöz
A kilátóba felérve a Keleti Alpok panorámája tárul elénk a Rax-szal és Wechsel-hegységgel. Jó időben a Balaton is látható innen.

ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK



Nyáron a kőszegi várszínház híres és kedvelt előadásai, közismert színészei, illetve a nemzetközi fesztiválok vonzzák a Várba az érdeklődőket. A szüreti fesztivált szeptemberenként rendezik, melynek keretében szüreti karnevál, borkirálynő választás, nemzetközi fúvós és folklór fesztiválok színesítik meg Kőszeg utcáit, tereit. A farsang alkalmával jelmezes felvonulással és borkóstolókkal búcsúztatják Kőszeg lakosai a telet.
  • Szőlő Jövésnek Könyve emlékünnepség

  • Félhold és telihold ostromnapok

  • História futás

  • Ost-West Folkfesztivál

  • Kőszegi Várszínház

  • Lajtha László Zenei Tábor

  • Kőszegi Szüret

  • Madarak és Fák Napja


  • VÁROSTÖRTÉNET


    align=right Kőszeg Soprontól délre, Vas megye nyugati szélén, osztrák határ közelében fekszik. Fekvése miatt a környék már a magyar történelem korai évszázadaiban is jelentős volt hadászati szempontból.

    A város nevét egy Árpád-kori várról kapta, melynek romjai még ma is láthatók az Óház-tetőn, ez volt a Felsővár. 1248-ban említik először Kvszeg néven egy oklevélben, mely arról tanúskodik, hogy a tatárjárás után IV. Béla az osztrák hercegtől visszafoglalta a várat.

    align=left A város alapítása az 1260-as évekre tehető és Kőszegi Henrik valamint fia, Iván nevéhez köthető. A Kőszegi grófok a hegység lábánál, a Gyöngyös-völgyben építették fel székhelyüket, erődítményüket, mely az Alsóvár nevet kapta. A várost magát Kőszegnek hívták, melynek urai német telepeseket hívtak be. A városnak ma is élő német neve van, Güns. 1289-ben összetűzésbe kerültek I. Albert osztrák herceggel, aki elfoglalta a várost, 1291-ben azonban III. András király visszaszerezte és visszaadta a Kőszegi családnak.

    A Kőszegiek uralmának Károly Róbert vetett véget 1327-ben, s rá egy évre királyi város lett a település. Az Anjou uralkodók alatt megerősítették a város védelmi rendszerét, kialakult a kettős városszerkezet, megszilárdult a város birtokhatára, a település bekapcsolódhatott a távolsági borkereskedelembe, jelentős kézműves és kereskedőréteg született.

    Bár Kőszeg ígéretet kapott arra, hogy örökre királyi fennhatóság alatt marad, ennek ellenére Luxemburgi Zsigmond 1392-ben Garai Miklós nádornak adományozta. 1445-ben III. Frigyes német-római császár elfoglalta a várost. A császár adta Kőszegnek ma is használatos címerét 1446-ban. Innentől egészen 1647-ig Habsburg fennhatóság alatt állt a város, leszámítva egy pár éves időszakot, amikor Mátyás király visszafoglalta, de halála után újra a Habsburgokhoz került.

    Kőszeg történelmének legnevesebb eseménye az 1532 augusztusában lezajlott ostrom. Báró Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a viszonylag kevés várvédő visszaverte a Bécs ellen vonuló, többszörös túlerőben lévő török sereget. Az ostrom emlékére Kőszegen nemcsak délben, hanem délelőtt 11 órakor is meghúzzák a harangokat.

    align=right Az ostrom után a város adómentességet és kiváltságokat kapott I. Ferdinánd császártól. A várat újjáépítették, ekkor nyerte el mai formáját. Az elkövetkezendő két évszázadban a város virágzásnak indult, köszönhetően annak is, hogy a Bécs és az Adriai-tenger közti útvonal egyik kereskedelmi állomása lett.

    1648-ban a város visszakerült Magyarországhoz. Jelentősége innentől csökkent, anyagi nehézségekbe is került. Mindez fokozódott az első világháború után, mikor a kőszegi járás nagy részét Ausztriához csatolják, a város így elveszíti vonzáskörzetének nagy részét és az ország peremére szorul. A város idegenforgalma csak a rendszerváltás után élénkült meg igazán, így napjainkban ismét elfoglalta méltó helyét kedvelt turisztikai célpontként.

    Települések Kőszeg közvetlen közelében

    Települések Kőszeg környékén